Galandférgek csoportjai
Galandférgek Cestoda Közel három és fél ezer, az élősködő életmódhoz magasfokúan specializálódott féregfaj tartozik ebbe az osztályba. Só paraziták nélkül általában fehér, sárgás vagy szürkés árnyalatú.
A galandférgek testfelépítése sok szempontból eltérhet az előzőekben tárgyalt két pinworms milyen termékekben. A gazdaállat speciális, de viszonylag állandó belső környezetéhez adaptálódtak.
A galandférgeknek több olyan szerve visszafejlődött, eltűnt, amely a feltételezett örvényféregszerű ősöknél még megvolt. Leegyszerűsödött testfelépítésük jó példa arra, hogy az evolúció során nemcsak egyre bonyolultabb, hanem egyszerű szervezetű fajok is kialakulnak.
Testük általában három részre tagolható. Speciális testrészük a fej scolexamely a megkapaszkodást szolgálja. Rajta szívógödrök, szívókák, horgok, tüskeszerű nyúlványok lehetnek.
Tipikus esetben a scolex után van egy nyaki germinatív zóna, amely az új ízeket proglottis hozza létre Hosszú, férgek és köptetés testük kevés kivételtől eltekintve ízekre tagolt. Az egyes ízek találkozási helyét egy felszíni galandférgek csoportjai, és a vékonyabb izomzat jelzi. Az ízekre tagolt test, az ízek pap kenet átirat neve a sztrobila. Minden új proglottisz megjelenésével párhuzamosan a régebbiek hátrébb kerülnek, és a bennük található ivarszervek fokozatosan fejletté válnak.
Belső paraziták A legfontosabb csoport a gyomor-bélrendszer zavarait okozó endoparaziták: az orsóférgek, a galandférgek és mételyek.
Testük védőburka tegumentum az előző taxonoknál megismert alapfelépítéshez hasonló A felszíni szinciciális plazmaréteg számos nyúlványt visel. Ennek elsődleges szerepe feltehetően a felszívó felület növelése. A tegumentum megvédi a férget a gazdaállat lúgos kémhatású emésztőnedveitől, de a vizet és a tápanyagokat átengedi. A galandférgek a pH szempontjából jó tűrőképességűek.
Közvetlenül a tegumentum alatt vékony, körkörös és egy vagy két hosszanti izomréteg van. A helminták és allergiák alatti parenchimát külső és belső rétegre tagolják az ott lévő erősebb hosszanti és körkörös izomkötegek.
Hozzászólások
Néhány dorzoventrális izomköteg is megfigyelhető. A különböző irányban futó izmoknak különösen fontos szerepük van a szkolexben, ahol a megkapaszkodást biztosító szívókák, horgok mozgatását végzik. Bélcsatornájuk valamennyi fejlődési állapotukban hiányzik, a tápanyagokat teljes mértékben a kültakarón át veszik fel. Lehetséges, hogy a gazdaállat galandférgek csoportjai belső falába befúródó szkolex olyan anyagok felvételére galandférgek csoportjai képes, melyre a proglottiszok nem. A tápanyagok felvételét elősegíti, hogy testük belső ozmotikus koncentrációja alacsonyabb a gazdaállat bélcsatornájában lévő anyagoknál, testfolyadékainál.
Testüknek magas a glikogéntartalma. A zsírsavtartalom a glikogén anaerob bontásából származik. A gazdaállat bélcsatornájában lévő szénhidrátok fokozzák galandférgek csoportjai növekedésüket és a petetermelést. A fehérjék esetleges hiányát jól elviselik. Gázcseréjük a kültakarójukon keresztül megy végbe. Az oxigént felhasználják, ha rendelkezésre áll, de az anaerob légzés dominál.
A glikogén anaerob lebontásakor széndioxid és különböző szerves savak keletkeznek. A kiválasztó szervrendszer gyűjtőcsatornái a test két szélén, dorzo- és ventrolaterálisan futnak végig, hozzájuk csatlakoznak a lángsejtekben végződő csatornácskák.
Minden ízben, annak poszterior végén harántágak kötik össze a ventrális helyzetű hosszanti gyűjtőcsatornákat Egyes fajoknál ez az alaptípus leegyszerűsödhet, míg másoknál — például egyes szívókás galandférgeknél — a főcsatornákon kívül számos további, de kevésbé fejlett csatornák is előfordulhatnak.
Galandféreg emberben. Milyen élősködők szaporodhatnak el a belekben és milyen tünetekkel járhatnak?
galandférgek csoportjai Idegrendszerük központja, a szkolexben lévő ideggyűrű- és idegsejtcsoport. Ebből a testbe két hosszanti, jól fejlett laterális, és általában további két dorzális és két ventrális helyzetű, vékonyabb mellékidegtörzs indul ki az egyes ízeken keresztül hátrafelé. Minden íz legalább egy harántirányú összekötő ideggyűrűt tartalmaz. A szkolexben a kétlebenyű agydúc a transzverzális komisszúrák révén a legfejlettebb laterális törzsekhez és az ott lévő ideggyűrűhöz csatlakozik.
A rosztellumban szintén megfigyelhető egy kevésbé fejlett ideggyűrű Speciális érzékszerveik nincsenek, de a kültakaróban módosult érzékelőcsillók ülnek. Az érett ízek fejlett izomzatot, parenchimát és ivarszerveket tartalmaznak. Az utolsó, legérettebb, esetleg már leváló ízekben viszont gyakorlatilag csak a pete tárolására szolgáló, megnövekedett uteruszt és a parenchimát lehet megtalálni. Szinte galandférgek csoportjai galandféreg hímnős.
Minden egyes proglottiszban van ivarszerv A herék elszórtan helyezkednek el az ízen belül. A cirrusz alakja, tüskézettsége galandférgek csoportjai jellegzetesség.
Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Kotlán Sándor. Általánosan elfogadott nézet szerint a galandférgek a mételyektől származtak le, amit egyebeken kívül az a körülmény is igazolni látszik, hogy a galandférgek egy kis csoportja Cestodaria különleges bélyegei alapján valóban mételyek és galandférgek közt átmeneti, összekötő kapocsnak tekinthető. A galandférgek összes ismert fajai kivétel nélkül, épúgy mint a mételyek, élősködő életmódot folytatnak.
A petefészek többnyire páros, elágazó felépítésű. Az ootype üregéből nyíló uterusz a legtöbb fajnál igen nagy, alakja fajra jellemző alakú, zsákszerű, elágazó vagy hálózatos felépítésű. A belőle kiinduló vagina az ivarnyíláshoz vezet, rajta a párzás során felvett spermiumok tárolására szolgáló ondótartály lehet. Egyes galandférgeknél Bothriocephalus, Dipylidium, Moniezia egy ízben két ivarszerv-garnitúra van, így a proglottisz mindkét oldalán van ivarpitvar.
A hím ivarkészülék általában előbb válik éretté, így a petesejtek megtermékenyítése a férgek pirulája után a hőmérséklet megemelkedett egy ízen belül nem megy végbe.
Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak
Általában két egyed termékenyíti meg egymást kölcsönösen, vagy ugyanazon egyed két íze között történik megtermékenyítés. A megtermékenyített peték az ivarnyíláson át jutnak ki a külvilágra, vagy a testvégen lévő petékkel telt íz válik le a sztrobiláról.
Azok a fajok, melyek uteruszukból folyamatosan adják le a petesejteket, és így az ízek nem válnak le rendszeresen, hosszúra megnőtt sztrobilával rendelkeznek. A peték általában igen ellenállók a környezeti hatásokkal szemben, gyakran hónapokig fertőzőképesek maradnak. Kevés kivételtől eltekintve valamennyi galandféreg fejlődéséhez legalább egy, és általában gerinctelen köztigazdára van szükség. A kifejlett állatok a gerincesek minden osztályának képviselőit károsíthatják.
Az emberek is fertőződhetnek. Erre főleg a trópusi területeken, a paraziták fejlődéséhez kedvező táplálkozási szokások és a higiéniás körülmények miatt kerülhet sor.
A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat.
Tagolatlan galandférgek Caryophyllidea Az ide tartozó fajok teste a többi galandféregtől eltérően nem ízekből áll, hanem tagolatlan, szalag alakú. Fejükön valódi értelemben vett szívógödröket, szívókákat nem viselnek. Az elülső testvég formája legyezőszerűen kiszélesedő, gyakran csipkézett.
Navigációs menü
Főleg édesvízi halak élősködői. Hazánkban őshonos a szegfűféreg Caryophyllaeus fimbricepsmíg a Khawiasinensis Akét említett faj morfológiailag igen hasonló. Kiszélesedő feji végük fodrozott, virágszirmokra emlékeztető nyúlványokat visel.
A szikmirigyek a test szélein, az uteruszban tárolt peték a középső régióban helyezkednek el. Köztigazdával fejlődnek. Aférgek a halak bélcsatornájában élnek, ahonnan a petéik a bélsárral jutnak ki a vízbe. Akialakuló lárva coracidium galandférgek csoportjai csővájó férgek, leggyakrabban a Tubifex tubifex testébe kerül, ahol belőle a procercoid, majd a plerocercoid lárva jön létre.
Ahal testébe a fertőzött Tubifex elfogyasztásával kerül be galandférgek csoportjai plerocerkoid lárva. Aféreg a hal bélcsatornájában éri el az ivarérettségét.
Abélben hámsérüléseket bélgyulladást okoz, a halak lesoványodnak, súlyosabb esetben a fiatal halak elhullanak. A szívógödör falában nincs jól fejlett, erős, elkülönült izomzat, az csak a bőrizomtömlő kismértékben módosult része.
A sztrobilát felépítő ízek többsége azonos fejlettségi állapotban van. Egyes fajoknál a test tagolatlan, az ízek határa elmosódott. Az uteruszuknak általában a ventrális oldal középvonalában külön kivezető nyílása van.
Fejlődési ciklusuk során petéik a végleges gazda bélsarával kerülnek a vízbe. Itt kialakul a koracidium lárva, amely csillókkal rendelkezik, de hat kapaszkodóhorga is van Az első köztigazda, általában alacsonyabb rendű rák testüregében ebből procerkoid lárva jön létre, míg a második köztigazdában vagy ennek hiányában, a végleges gazdában a plerocerkoid fejlődik ki.
A procerkoid lárva megnyúlt testű, farki részén kapaszkodóhorgokat visel.
Brehm: Az állatok világa / III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)
A második köztigazdába vagy a végleges gazdába kerülve átfúrja magát a bél falán. Ebben a folyamatban valószínűleg az igen fejlett, úgynevezett frontális mirigyváladéka segíti. Megtelepszik az izomzatban vagy a testüregben. Átalakul megnyúlt testű plerocerkoiddá, amelynek galandférgek csoportjai végén már kialakul a szkolex. Az ivarszervek kivételével valamennyi, a kifejlett állatban is meglévő belső szerv kezdeménye megtalálható benne. Az ivarszervek csak a végleges gazdába kerülve alakulnak ki.
Galandférgek csoportjai végleges gazda az egyetlen vagy a második köztigazda elfogyasztásával fertőződik, ahol a plerocerkoid kifejlett féreggé alakul. A Bothriocephalus acheilognathi a Távol-Keletről behurcolt parazita Valamennyi hazai pontyfélében megtalálja életfeltételeit, de elsősorban a pontyot károsítja.
Jellegzetes formájú szkolexén két sekély üregű, megnyúlt alakú szívógödör van, amelyek segítségével megtapad a hal belében. A kifejlett alakok teste 15—20 cm hosszú lehet. Mechanikusan károsítják a bél nyálkahártyáját, gyulladásos folyamatot okoznak. Jelentős mennyiségű táplálékot vonnak el, ezért a halak lesoványodnak. A bélsárral kikerülő petékből koracidium lárvák bújnak ki, amelyeket az evezőlábú rákok táplálkozásuk során vesznek fel.
Testüregükben a lárva továbbfejlődik procerkoiddá. A halak a rákok elfogyasztásával fertőződnek, bélcsatornájukban kialakul a plerocerkoid, majd ebből a kifejlett féreg. A: fejlődésnek indult zigóta, B: koracidium, Galandférgek csoportjai procerkoid, D: plerocerkoid, E: kifejlett féreg Vogel, Rosen és más szerzők nyomán módosítva A szíjgalandféreg Ligula intestinalis kifejlett alakjai A bélsárral kiürült petékből kialakuló koracidiumot férgek az ancistrusban köztigazda evezőlábú rákok veszik fel, bennük kialakul a procerkoid.
A rákokat elfogyasztó pontyfélékben, azok hasüregében több mint egy évig fejlődnek a plerocerkoid alakok. Testméretük több tíz centiméteres is lehet. Szinte valamennyi belső szervre igen káros hatással van a hatalmasra növő lárva, így akár már 1—2 példány megtelepedése is a hal elhullásához vezethet.
A fertőzés következtében legyengült, a vízfelszín közelében lassan mozgó halakat elfogyasztó madarakban kialakul a kifejlett féreg. Ennek elkülönült szkolexe nincs, de a test elülső végén két kisméretű, sekély üregű szívógödör található. Testük külsőlegtagolatlan, rajta harántirányú, felületi befűződések figyelhetők meg.
Drontal használatával legyen kedvence féregmentes és boldog
A hosszanti sorba rendezett galandférgek csoportjai kivezető nyílásai a test hasi oldalán egymás után következnek. A: szíjgalandféreg Ligula intestinalisB: Bothriocephalus acheilognathi Bihovszkij, Edelényi és Molnár nyomán kissé módosítva Szívókás galandférgek Cyclophyllidea A galandférgek fajokban leggazdagabb rendje.
Szkolexükön négy jól fejlett, erős, elkülönült izomzattal bíró szívóka van, amelyek segítségével erősen meg tudnak tapadni a gazdaállat bélcsatornájának falán Egyes fajok szkolexének csúcsán lévő nyúlványon, ormányon rostellum horogkoszorú található, amely még biztonságosabb megkapaszkodást eredményez.
- Hogyan kezelik a férgeket a gyermekek?
- Milyen gyógyszerek a pinwormok kezelésére
- Olvass tovább Mitől alakul ki a macskaszőr-allergia?
- Macskamentés - Betegségek - Belső paraziták
- Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak - EgészségKalauz
- Öltöny férgek keresztrejtvény nyom
- Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok.
- Kisállatorvos - Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek
A sztrobilát alkotó ízek különböző fejlettségi állapotban vannak. A szikmirigy kompakt és az íz hátulsó felében helyezkedik el. Az ivarnyílás általában az íz laterális szélén van. Az uterusznak nincs külön kivezető nyílása, a közös ivarpitvarba nyílik. Fejlődési ciklusuk a szívógödrös galandférgekhez képest egyszerűbb.
A pete a galandférgek csoportjai gazda bélsarával kerül ki a külvilágra. A petét a köztigazda táplálkozása közben veszi fel. Testében a peteburkon belül kifejlődött hathorgas onkoszféra oncosphaera kiszabadul. Kezdetben a gazdaállat szervezetében vándorol, majd egy bizonyos szervben megtelepedve kialakul galandférgek csoportjai a végleges lárvaforma A fertőzőképes, végleges lárvaformáknak több típusa van, amelyeket felépítésük alapján csoportosítani lehet.
Így megkülönböztetünk ciszticerkoid cysticercoid típusúakat, amelyek nem hólyagszerűek. A szkolexet ebben az esetben a test középső részéből kialakult parenchimális védőtok veszi körül, a test végén csak a farokrész szabad.
Laposférgek idegrendszere és érzékszervei
Igen változatos alakúak lehetnek, számos formájuk ismert. Ilyen típusú lárva például a kriptocisztisz cryptocystisamely a Dipylidium caninum fertőzőképes fejlődési alakja.
Ciszticerkoid típusú lárvája van a Moniezia fajoknak is. A másik fő csoportba a ciszticerkusz cysticercus típusú lárvákat lehet sorolni, amelyeknél egy vagy több betüremkedett szkolex van egy folyadékkal telt, a test többi részéből kialakult hólyagban. Ide tartozik a valódi ciszticerkusz, népies nevén borsóka.
Ebben a hólyagban egy betüremkedett szkolex van. Ilyen végleges lárvája van például a Taenia saginata fajnak. A cönurusz coenurus lárvában egy hólyagban több betüremkedett szkolex fejlődik ki.
Ez a lárvatípus a Galandférgek csoportjai multiceps fajnál fordul elő. A harmadik ciszticerkusz lárvatípus az echinokokkusz echinococcusegy terjedelmes nagy hólyag rivókatömlőamelyben a hólyag belső, germinatív rétegéről sarjadzással további utódciszták különülnek el, és tartalmazzák a betüremkedett szkolexeket. Ilyen lárvája van az Echinococcus granulosus fajnak. A: fej, B: idegrendszer a feji végben, C: ízelt test, D: íz, E: érett íz, amelyben jól látszik a petékkel teli, elágazó méh.
A: hathorgas onkoszféra, B-E: végleges lárvaformák: B: kriptocisztisz, C: ciszticerkusz, D: cönurusz, E: echinokokkusz.
A bélcsatornában élő kifejlett férgek testéről leváló, duzzadt rizsszemre hasonlító ízek a bélsárral kerülnek ki a külvilágra.
