A galandférgek általános jellemzői. Navigációs menü
A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát.
A laposférgek változatos rendszerét három nagy osztály néhány jellegzetes képviselőjének bemutatásán keresztül szemléltetjük. Örvényférgek Turbellaria osztálya A szabadon élő laposférgek az örvényférgek Turbellaria osztályának tagjai.
- Szervezettani jellemzésük A 6.
- Magyarra átültette és kibővítette: Dr.
- A kórokozók közül a legveszélyesebbek a tapewormok: például a jól ismert szarvasmarhafélék, amely emberben teniarinhoz okoz.
A számos, mikroszkopikus méretű állatokat magába a galandférgek általános jellemzői rend mellett a hármasbelű és az ágasbelű örvényférgek tartoznak ide, amelyeket a természetjárók is könnyen megtalálhatnak. Valamennyien ragadozók. A hármasbelűek Tricladida középbele három nagy ágra válik szét a nyelőcső után l.
Idetartoznak a planáriák, amelyek a mérsékelt övben élő vízi szervezetek. A füles planária Dugesia gonocephala tiszta patakvizekben sokfelé előfordul A trópusok párás levegőjén a szárazföldi planáriák is könnyedén megélnek.
Bull lánc életciklusa
Füles planária Dugesia gonocephala Az ágasbelűek Polycladida középbele többszöri elágazásokkal számos apró ágra oszlik l. Tengeriek, rendszerint nagyobbak, mint édesvízi társaik. A trópusi fajok között bámulatos színkavalkád mutatkozik. A bolyhos örvényféreg Thysanozoon brocchi hátát sűrűn borítják nyúlványok. Az Adria nem túl jelentékeny, de annál gyakoribb faja B ábra.
Gyakorlati jelentősége van a világszerte elterjedt kagylóparazita Stylochus pilidium fajnak, amely a kagylótelepeken tetemes mennyiségben lehet jelen, és a kagylóhúst fogyasztja.
Galandférgek Cestodes osztálya A galandférgek teste az élősködő életmódhoz történő alkalmazkodás következtében erősen specializálódott.
Testük rögzítésre szolgáló elülső részből scolex v. A strobila gyarapodása a scolex mögötti, ún. A galandférgek közül a horgasfejű Taenia solium A hatalmas méret miatt a végleges gazdában rendszerint csak egy parazita van, amely elsősorban a táplálékot vonja meg a gazdától, nem kelt fájdalmas tüneteket, azonban éveken át jelen van.
A köztigazdák a sertés horgasfejű galandféreg és a szarvasmarha simafejű galandféreg. A köztigazda számára igen kellemetlen, fájdalmas tünetekkel jár a fertőződés: a peték az elfogyasztott táplálékkal jutnak be a bélcsatornába, majd a kikelő lárvák onnan a bélfalat átfúrva a fajra jellemző helyre kerülnek, és borsókává alakulnak.
Mi a szalagféreg életciklusa
A sertésben az izmokban és az agyban E ábraa szarvasmarhánál az izomzatban, gyakran a nyelvben. Ha az ember a petékkel fertőződik, akkor a köztigazda sorsát szenvedi el a szó szoros értelmében.
Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei. Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és a farki vég. A kétoldali szimmetria számos előnnyel és következménnyel jár.
Ha rosszul átsült hús fogyasztásával jutnak a borsókák a szervezetbe, akkor a féreg a vékonybélben kifejlődhet, és ott élősködik. A fertőzés ilyenkor nem jár fájdalommal. Galandférgek: A horgasfejű galandféreg Taenia soliumB horgasfejű galandféreg elülső testvége: a gazda bélfalához rögzítő dajka scolex és az első ízek, C a dajka közelről: horgokkal és 4 szívókával, D az ízek mikroszkópos képén az ivarszervek láthatók, legfeltűnőbb az elágazó méh, E Sertésagyvelő metszete a benne levő borsókákkal, végül F a borsókák szöveti metszetben B, C, D, F mikroszkópos felvételek A gazdaváltás során két köztigazda is szükséges lehet az egyedfejlődési program teljesítéséhez.
A Diphyllobothriidae családban az 1 méteresre megnövő szíjgalandféreg Ligula intestinalis lárvája a vízben élő evezőlábú rákokból a tápláléklánc mentén kerül be a kisrákfogyasztó pontyféle halakba, onnan pedig a végleges gazdába, egy vízimadárba.
szarvasmarha galandféreg
Az ember széles galandférge akár 13 méteresre is megnőhet. Köztigazdái azonos állatcsoportok fajai.
Közvetett fejlődésű mételyek Trematoda vagy Digenea osztálya Ebben a csoportban is több humánélősködő akad. Az egy köztigazdás májmétely Fasciola hepatica mellett a két köztigazdás lándzsás métely Dicrocoelium dendriticum is említésre méltó, mint világszerte az emberben is felbukkanó parazita, holott a végleges gazdái a juh és a szarvasmarha, ahogyan a májmételynek is. A lárvális fejlődés a szárazföldi zebracsigában kezdődik, majd a farkos lárvák hangyába kerülnek és a növendékmételyek jutnak be a hangya elfogyasztásával a végleges gazda epeutaiba.
A vérmételyek az ember számára legveszélyesebb laposférgek közé tartoznak, évente közel egymillió ember halálát okozzák. A bilharziázist okozó trópusi Schistosoma mansoni farkoslárvái a bőrt, illetve a hámot átfúrva jutnak be a galandférgek általános jellemzői végleges gazdába, az emberbe A bélfodor mesenterium ereiben élnek, és kifejletten évtizedeken át ontják a petéket.
A képződő peték folyamatosan intenzív működésre késztetik az immunrendszert, ami a máj és a lép megnagyobbodását eredményezi.
A galandférgesség tünetei és kezelése
A mételyek a máj keringési rendszerének tönkretételével végül halált okozhatnak. Mételyek: A májmétely Fasciola hepaticaB vérmételyfaj Schistosomamansonia bilharziázis okozója; a vékonyabb nőstény a hím hasi oldalán levő ivarcsatornában foglal helyet. C az ember bőrén viszkető kiütések jelzik a vérmétely farkoslárváinak behatolási helyét Megválaszolandó kérdések és feladatok Adja meg röviden a laposférgek összefoglaló és anatómiai jellemzését!
