Paraziták denevéreken


Peter Bertus-Barcza National Geographic Magyarország Vérszívó, kártékony és agresszív — a van-e minden ember férge? embernek ez jut eszébe a denevérekről, holott igen jámbor és érdekes állatokról van szó.

A denevérek rendjébe csak hazánkban 28 faj tartozik. Bár óta — Európában elsőként — védettek, állományuk a barlangok fokozódó zavarása miatt drasztikusan lecsökkent. A hazai denevér állomány az utóbbi negyven-ötven évben paraziták denevéreken egytizedére esett vissza, elsősorban az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé váló barlangászat és barlangturizmus okozta zavarások miatt.

Értelemszerűen a jelenség leginkább a barlanglakó fajokat érinti, amelyek téli és nyári szálláshelye egyaránt barlangban van, vagy amelyek a nyarat épületekben töltik, de télen barlangokba húzódnak vissza pl. Ráadásul a nagyüzemi erdőgazdálkodás során alkalmazott eljárások miatt eltűnnek az idős, odvas fák, amelyek kiváló búvóhelyet biztosítanak nem csak a denevérek, de számos kisebb állat, rovar számára is.

Míg az ötvenes években a középhegységeink barlangjaiban nyáron is több száz példányos kolóniák paraziták denevéreken, a legújabb kutatások kimutatták, hogy paraziták denevéreken barlangászat és a barlangturizmus fellendülésével a barlangokból szinte teljesen eltűntek ezek a kölykező csoportok.

paraziták denevérekben férgek vékony ürülék

Ma csak a Bükk és az Aggteleki-karszt barlangjaiban találhatunk nagyobb nyári, vagyis szülőkolóniákat. Az ország többi területén a földalatti szálláshelyhez kötött fajok egyre inkább a felhagyott, zavartalan bányákban fordulnak elő.

A zavarás azért jelent komoly veszélyt, mert a téli álmot alvó állatok energia tartaléka a téli időszak alatt nagyon lecsökken, és ha zavarás esetén kénytelenek szálláshelyet változtatni, a mozgás több hétre való energiatartalékukat is felemésztheti. Egyes fajok több száz kilométerre is vonulhatnak A denevérek nyári és téli szálláshelyük távolsága alapján igen eltérőek lehetnek.

Navigációs menü

Egyes fajok a nyári szálláshelytől alig pár méterre találnak maguknak téli pihenőhelyet, így a vándorlás akár rekord értékű, méter is lehet, pl. A közepes vonulási távolságú fajok, amilyen a fokozottan védett pisze denevér Barbastella barbastellus vagy a gyakori vízi denevér Myotis daubentoniikilométert is repülhetnek a két hely között.

A harmadik csoportba a fecskeszárnyú denevérek Nyctalus fajok vagy a törpedenevérek Pipistrellus fajok tartoznak, amelyek több mint száz kilométert is megtesznek, mire megfelelő téli szálláshelyet találnak.

paraziták denevéreken

A nagy távolságra vonulóknál megfigyelhető egy északkelet-délnyugati irányultság is, vagyis ez a madarakéhoz hasonló, igazi vonulás. A balti országokból származó, ott meggyűrűzött korai denevérek Nyctalus noctula és az apró durvavitorlájú paraziták denevéreken Pipistrellus nathusii közül számos példányt rendszeresen visszafognak Spanyolországban és Dél-Franciaországban.

Hogy mennek a paraziták?, Hogy mennek a paraziták a kezelés során?

Paraziták denevéreken helyezték először védelem alá a denevéreket Bár a denevérek óta védettek Magyarországon, — európai viszonylatban elsőként nálunk helyezték őket védelem alá - a hazai védelmi munka csak a kilencvenes évek elején kezdett felélénkülni. A hazai és a kárpát-medencei állomány első széleskörű felmérését azonban Topál György kezdte meg az es években, amelyet fosszilis leletek vizsgálatával egészített ki.

Az ő nevéhez fűződik a madárgyűrűzéshez hasonló denevérgyűrűzés módszerének hazai bevezetése, melynek során több mint 25 ezer egyedet sikerült megjelölnie.

A kezdeti kutatások elsősorban faunisztikai jellegű felmérések voltak, hiszen több területről — például a Bakonyról — alig állt rendelkezésre használható adat a denevérállományt illetően.

A kutatások kiterjedtek a fajok szálláshelyével, aktivitásával és vándorlásával kapcsolatos vizsgálatokra.

hova kell menni a paraziták azonosítására férgek kezelése férgektől 1 5 éves korig

Európai viszonylatban is egyedülálló eredményt hozhat az a jelenleg folyamatban lévő fejlesztő munka, melynek célja egy olyan számítógépes program kidolgozása, amely a detektorral felvett ultrahang alapján maga dolgozná fel az adatokat, paraziták denevéreken határozná meg a fajt. Nem utolsó sorban a szélerőművek telepítésénél lenne fontos megbízható ismeretekkel rendelkezni a vonulási szokásokat és útvonalakat illetően.

A vérszívó poloskák legalább 115 millió éve élnek a bolygón

Az elmúlt években genetikai vizsgálatok révén több új taxont különítettek el; jelenleg 28 faj jelenléte bizonyított Magyarországon. Ritka esetben akár a harminc éves kort is elérhetik Mivel a denevérek kolóniákban élnek, ez paraziták denevéreken kedvező feltételt teremt a paraziták — kullancsok, bolhák, poloskák, atkák, denevérlegyek — elszaporodásához.

Az ember okozta esetleges állomány veszteség viszont ebbe a szaporodási stratégiába már nem fér bele. A nőstények és a hímek legtöbbször külön kolóniában élnek, a két nem képviselői csak a párzás idején találkoznak. A párzás után, amelyre többnyire ősszel vagy tél elején kerül sor, a nőstény nem termékenyül meg azonnal — mert ez jelentős energiát vonna el tőle a téli időszakban - hanem férgekkel fáj a gyomor az alvási periódus után.

A téli álom az éghajlati adottságoktól függően pár héttől akár fél évig is tarthat.

A magyarországi denevérek nyomában

Ezalatt az állat testhőmérséklete fok alig egy fokkal magasabb a környezeténél. Két hónap vemhesség után a nőstények júniusban hozzák világra utódaikat. Az utódok gondozása szintén kolóniákban történik, így a táplálékot kereső nőstény távollétében is biztonságban vannak a kölykök.

hol lehet megvizsgálni az összes parazitát paraziták vizsgálata ben

A kis denevéreket anyjuk négy-nyolc paraziták denevéreken szoptatja, és nyár végén válnak önállóvá. A denevérek sokáig, a szabad természetben is akár húsz évig élhetnek, de a harminc évet meghaladó kor is előfordul. Tévhitek, babonák Szélesebb társadalmi körökben még mindig számos negatív előítélet és tévhit él a denevérekkel kapcsolatban, miszerint vérszívó, kártékony, agresszív jószágok.

A jelenség leginkább az információhiánnyal magyarázható. Az a tévhit, hogy a denevérek vérszívók lennének, európai paraziták denevéreken szintén alaptalan. A Földön élő denevérfajok közül csak három, Közép- és Dél-Amerikában előforduló faj Desmodus táplálkozik vérrel. Európa szerte minden országban augusztus végén, azonos időpontban tartják a Nemzetközi Denevéréjt Eurpean Bat Nightamelyhez egy évtizede Magyarország is csatlakozott.

  • Tetvek – Wikipédia
  • Forró országok helmintjai
  • Férgek és egyéb paraziták tünetei

Ennek keretében a nagyobb vadasparkok, állatkertek egész napos — a témához kapcsolódó — programmal várják a látogatókat. A neves nap idén auguszus án lesz.