Gömbölyű ok
Ma könnyű helyzetben van az, aki a Föld alakját látni szeretné, hiszen űreszközökről készült fotók tömege mutatja bolygónkat.
A DÜWAG "Grossraumwagen" és utódai
A gömb alakkal azonban már ókori elődeink is tisztában voltak. Honnan tudhatták? Csaba György Gábor csillagász írásából mindenki megértheti, aki szeretné. Csaba György Gábor Számos szép megoldás érkezett Facebook-oldalunkon közzétett felhívásunkra, amelyben könyvjutalmat ajánlottunk fel a Föld gömb alakjának az ókor óta ismert bizonyítékaiért.
Közülük is kiemelkedik Seres Szilárd, Szabó Tamara és Szalay Ákos megoldása, számukra A fizika kultúrtörténete című klasszikus legutóbbi kiadásából ajánlunk fel egy-egy példányt.
Az itt következő, szép gondolatmeneteket tartalmazó olvasmányban ezeket az ókori bizonyítékokat fejti gömbölyű ok bővebben Csaba György Gömbölyű ok csillagász. Gondolatkísérlet egy kis földgolyóval Míg az gömbölyű ok évszázad még nagyra becsülte, újabban divatos lett a modern tudományt cáfolgatni.
Ha nincs is semmi alapja, könnyű a kételyt terjeszteni — könnyebb, mint megérteni a tényeket. Ez a helyzet pl. Ma könnyű helyzetben van, aki a Föld alakját látni szeretné.
Hiszen űreszközről készült fotók tömege mutatja bolygónkat. De nemcsak látjuk, hanem értjük is, hogy miért ilyen. Mai tudásunk szerint a Föld típusú bolygók — köztük természetesen a Föld is — kezdetben forró és folyékony anyagból álltak, forogtak egy képzeletbeli tengely körül, és keringtek a Nap körül, mint ma is. Saját gravitációjuk gömb alakúra formálta őket, míg a tengelyforgás kissé torzította ezt. Később az égitestek felszíne megszilárdult, s ekkortól különböző hatások pl.
Az alak azonban a különféle felszíni alakzatok, hegyek-völgyek jelenléte ellenére nem nagyon tér el a gömbtől. Hogy ezt könnyebb legyen elképzelni, gondoljuk el százmilliószoros kicsinyítésben a Földet!
A kontinensek alig magasodnának az óceánok leheletvékony vízrétege fölé. A tengelyforgás miatt a pólusok távolsága néhány gömbölyű ok mm-rel lenne kisebb az egyenlítői átmérőnél. Látható tehát, hogy a Földet gömbnek nevezni meglehetősen jó közelítés. Már csak azért sem, mert a légköri fénytörés a talaj közelében elég erős, s ráadásul állandóan változik, így ott a gömbölyű ok sem egyenesen halad. De ha valahol hosszú, pontos egyenesre van szükség, e követelménynek tapasztalat szerint nem felel meg egy mindenütt vízszintes vonal.
Amerikában pl. Mindezt ókori elődeink még nem ismerhették, mégis többnyire tisztában voltak vele, hogy Földünk gömbölyű.
Mezoptámia és Egyiptom: úton a jó megoldás felé A Mezopotámiában élő népek már több ezer évvel időszámításunk kezdete előtt jól ismerték az égboltot. Felfedezték a szabad szemmel látható gömbölyű ok, kitaláltak és elneveztek sok csillagképet, ismerték a nap látszó évi útját ekliptikas egyre pontosabban mérték az év és a holdhónap hosszát.
Természetesen eltöprengtek: milyen lehet a világ szerkezete, s ezen belül a Föld alakja? Pontosan nem tudjuk, hogyan gondolkodtak erről, de az első ötlet bizonyára a sima, sík Föld föltevése volt.
Felette egy vagy több fél gömb alakú kupola az égbolt. Az égitestek — az akkori hit szerint istenek — az ég gömbjein mozognak. Mindezt óceánok és égi, illetve alvilági vizek veszik körül.
Etető OK sarok gömbölyű + perem 16 l
A köznépet mindez nem nagyon izgatta; a csillagászattal foglalkozó papok — vagy legalábbis egy részük — azonban nem elégedett meg ezzel a képpel. Ismereteink szerint ők, bár titkoltan, de úgy tartották: a Gömbölyű ok egy űrben lebegő gömb.
A csuklós korszak Ha egy siker beindul: a Jacobs-forgóvázas csuklósok És ez még messze nem a történet vége!
Talán az égbolt általuk vélt gömb alakja adta nekik ezt az ötletet. Bizonyítani aligha tudták, de az akkori tudományban a bizonyítás még nem volt követelmény. Geb, Nut és Su ábrázolása a Greenfield papiruszon Forrás: Wikimedia Commons Az egyiptomiak továbbfejlesztették a csillagászati ismereteket, és természetesen a Föld alakjára vonatkozó elképzeléseket is. Először ők is a lapos Föld és kupola vagy valahogyan ferde, lejtős sík alakú égbolt elméletéből indultak ki.
Világképüket szemléletesen úgy ábrázolták, hogy a Föld istene, Geb vízszintesen fekszik, s az ég istennője, Nut kéz- és lábujjai hegyén állva ívet képez fölötte. Köztük Su, a levegő istene áll, s két karjával támasztja Nut testét. Ám felmerült a kérdés: ha a Föld szerintük a világ sík, akkor az égitestek, amelyek lenyugszanak, hová lesznek, és honnan kerülnek elő felkeléskor.
Voltak ötleteik, pl.
16 hasonló termék ugyanazon kategóriában:
Kézenfekvőbb, természetesebb elgondolás volt, hogy a Föld, bármilyen alakú is, nem végtelen nagy, s valahogy az űrben helyezkedik el; így az égitestek — amelyeket már addig is gömb alakúnak tartottak — naponta meg tudják kerülni, alatta is áthaladva. Azt is megfigyelték, hogy a Nap vagy a Hold mindig ugyanakkorának látszik, akárhonnan s akármikor nézzük, tehát az ég gömbje a Föld felszínétől föltehetőleg mindenütt ugyanolyan messze van.
E tényeket úgy érthetjük meg a legegyszerűbben, ha a Földet gömbölyűnek tekintjük.
A kulcsfontosságú Sarkcsillag Az egyiptomi kereskedőkaravánok és hajórajok a világ egyre nagyobb részét ismerték meg. Nékó i.
Gömbölyű dal
Kelet—nyugati utazásuk során észlelték, hogy minél nyugatabbra vannak, annál később kel a Nap, illetve bármely adott égitest. Azt is tapasztalták, hogy minél délebbre járnak, annál alacsonyabban áll a Sarkcsillag, és délen újabb, addig ismeretlen csillagok jelennek meg. Mindezt legegyszerűbben megint csak gömbölyű ok Föld gömb alakjával lehet megmagyarázni.
Ismeretes olyan koporsófestmény is, melyen a Föld egy korong, mely feltehetőleg egy gömb vetületét jelzi. A Sarkcsillag, gömbölyű ok a Föld—Nap távolsághoz képest igen messze van tőlünk, az év minden szakában és az északi félteke minden pontjából a Föld forgástengelyének irányában látszik.
A Föld görbülete miatt azonban ez az irány más és más szöget zár be a horizont síkjával, ha különböző földrajzi szélességekről nézünk fel az éjszakai égboltra.
Forrás: mta. Thalész i. A püthagoreus csillagászok pl. Hérakleidész, i. Nézetüket alátámasztotta az az észrevételük, hogy a Hold világos oldalának határvonala mindig körív, tehát a Hold gömb alakú.
Ha pedig ez így van, akkor a többi égitest és a Föld a gyermek paraziták vizsgálata ilyen lehet. Arisztotelész i. A bizonyítékok közt szerepelnek az előbb már említett régi megfigyelések is, pl.
De ahogy maga Arisztotelész is tisztában hogyan kell tárolni a paraziták ürülékét vele, ez nem igazolja a Föld gömb alakját, csak azt jelenti, hogy a megfigyelő a tetszőleges alakú, de egyenetlen felszínű Földnek éppen egy domború részén van.
Ha Földünk minden pontján ugyanezt tapasztalnánk, az már valószínűsítené, hogy bolygónk gömbölyű. Ősi megfigyelés: ha két gömbölyű ok közeledik egymáshoz a nyílt, szélcsendes óceánon, először egymás árbócának csúcsát pillantják meg Forrás: mta. Az egyik, hogy a Föld különböző helyeiről az égbolt is különbözőnek látszik. Ismeretei szerint a Föld felszínén — mai mértékegységgel mérve — kb.
Ebből már meghatározható lett volna a Föld kerülete is, de Arisztotelész ezzel nem foglalkozott. A másik, hogy az égitestek keltének, delelésének időpontja változik a földrajzi hosszúságnak megfelelően: szintén mai fogalmakkal 1 fok hosszúságváltozásnak 4 perc időeltolódás felel meg.
E két megfigyelés azt igazolja, hogy bolygónk felülete mindkét irányban azaz észak—déli és nyugat—keleti irányban is görbült, méghozzá hasonló mértékben. A nap delelési időpontja is változik a földrajzi hosszúságnak megfelelően: 1 fok hosszúságváltozásnak 4 perc időeltolódás felel meg Forrás: mta.
A művelt emberek már rég tisztában voltak azzal, hogy a fogyatkozást a Föld okozza, amikor épp a Nap és a Hold közé kerül, s árnyéka a Holdra esik. Bár Thalésznek volt ezzel egy gondja: igen ritkán, de néha megfigyelhető, hogy a fogyatkozó Hold éppen kel, a Nap pedig éppen nyugszik, s mindkettő a látóhatár felett van.
Ez ellentmondani látszik annak, hogy a Föld épp a két égitest között kell hogy legyen. Gömbölyű ok nem tudhatta, hogy a jelenséget a Föld légkörében fellépő fénytörés okozza, mely mindkét égitest képét kb.
- Milyen paraziták élnek az ember torkában
- Bár már évek óta levegőben lógott a forgalomból való kivonásuk hiszen az első csuklóst még 'ban állították üzembe, és az azóta eltelt 43 év Németországban komoly kornak számít egy tömegközlekedési eszköznélsehogysem tudták nélkülözni a hatalmas befogadóképességű járgányokat.
- Kezelés a férgek népi gyógyszereivel
- Légzéskezelő peroxid
